Mihályfa község Zala Vármegye északkeleti részén, Zalaszentgrót és Sümeg között, gyönyörű természeti és látnivalókban gazdag környezetben fekszik. A falutól északra a Marcal folyó völgyét, keletre a Bakony nyugati vonulatát és a Sümegi várat, délre a Keszthelyi hegységet, nyugatra a Zalai dombság vonulatait látjuk.
Megközelítése:
A település a Sümegtől Szalapán és Zalabéren át Zalaegerszegig vezető 7328-as út mentén fekszik, Sümegtől mintegy 7 kilométerre. Központjából ágazik ki déli irányban a 73 166-os út Óhíd község felé, a falutól keletre pedig a 73 165-ös északnak, Kisvásárhely központjába.
Története:
A település neve 1340-ben bukkant fel oklevelekben Mihalfalwa néven. Egy 1382-ben a zalavári konvent előtt kötött birtokeladási szerződés latin szövegében található Mihalfalwa neve ismét. A község több, a középkor folyamán elpusztult település területét olvasztotta magába. Legendás népi hagyományként él még ma is, hogy a községtől keletre egy kisebb falu állott, melynek neve Misefa.
Az Erzsébet malom környékén szintén falu volt. A tatárok pusztítása után egy okos Mihály nevű birtokos a két kis falu lakóit arra kérte, hogy a felperzselt faluk között építsenek egy új falut. A nép hálából ezt a falut Mihályfalvának nevezte el. Ezt a legendát írásos emlékek és ásatások is igazolják. Így az Erzsébeti dűlő területén volt Szenterzsébetfalu, melyet a 16. század közepén a török felégetett. Tótvár major mellett volt a hajdani Szentmárton község és a Bécsi mező Újbécs falu maradványait őrzi. Az elsődleges Myhalfalwa névváltozatot a Mihály személynévnek és a birtokos személyraggal ellátott falu főnévnek az összetétele. Az utótag idővel rövidült, így lett Mihályfa.
- 1340 Myhalfalwa
- 1870 Sümegmihályfa
- 1900 Zalamihályfa
- 1909 Mihályfa
A települést a török korszak után több nemesi származású család lakta, azonban a legjelentősebb a forintosházi Forintos család volt. Forintosházi Forintos Gábor (1723–1782), királyi tanácsos, Zala vármegye első alispánja, táblabíró, jogász, mihályfai birtokos volt. Egyik unokája, Forintos György (1792–1857), alszolgabíró, a Deák-párt ellenzékének a vezére volt, és a közös teherviselést ellenezte a reformkorban. Forintos Gábor alispán egy másik leszármazottja, forintosházi dr. Forintos Géza (1868–1954), minisztériumi tanácsos, a vármegyei törvényhatósági bizottságnak a tagja, jogász, szintén mihályfai birtokos volt, majd idős korára a kitelepítést szenvedte a kommunizmus bejövetelekor.
Polgármesterei:
- 1990–1994: Rőti József (FKgP)
- 1994–1998: Rőti József (független)
- 1998–2002: Rőti József (független)
- 2002–2006: Keresztesné Tóth Éva Mária (független)
- 2006–2010: Keresztesné Tóth Éva Mária (független)
- 2010–2014: Sélley Géza (független)
- 2014–2019: Sélley Géza (független)
- 2019-től: Sélley Géza (független)
A népesség alakulása 2021 és 2023 között:
- 2021-ben 344 fő
- 2022-ben 364 fő
- 2023-ban 372 fő
Térkép:
